Sokan korábbi tapasztalat, vagy mások beszámolói alapján bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy mi várható egy csapatépítő tréningen, ez a félelem és bizonytalanság pedig rányomja a bélyegét a várakozásokra is. Cikkünkkel szeretnénk tisztázni a csapatépítőkkel kapcsolatos fogalmakat és eloszlatni néhány tévhitet, hogy bátrabban és nyitottabb hozzáállással alkalmazzák minél többen ezt a kiváló és hatékony módszert, ha egy munkahelyi csapat összekovácsolását, az együttműködés szintjének javítását tűzik ki célul. A tréner szerepét mindebben egy korábban cikkünkben fejtettük ki.

Trénerként gyakran tapasztalom, hogy amikor csapatépítő tréningről van szó, az emberek lelki szeme előtt megjelenik valami középiskolás szivatás-jellegű esemény, ahol egyesek kellemetlen helyzetbe kerülnek, míg mások ezen jót derülnek és azok, akik jól érzik magukat csapattá verődnek. Szeretném eloszlatni a tévhiteket és megmutatni, mik is történhetnek egy csapatépítőn.

Jó esetben a csapatépítő tréning egy fejlesztési folyamat egyik állomása, ahol kötetlenebbül, mégis előremutatóan tudnak kapcsolódni a résztvevők, munkatársak egymással.  

Folyamat? Miért fontos, hogy egy állomás legyen a sokból?

Mert ha kizárólag egy csapatépítő alkalmat szervez a cég a munkavállalóknak, egyrészt előfordulhat, hogy felszínre kerül valami, amin érdemes volna tovább dolgozni, amibe vagy beleáll a vezetés és felelősségének érzi tovább vinni, vagy annyiban hagyják, ami rosszul hathat a morálra, illetve a sebezhetőséggel kapcsolatos viszonyra. Másrészt a munkatársaknak nagyon furcsa élmény lehet, hogy egy külsős szakember érkezik és van jelen a teljes esemény alatt, de se előtte, se utána nem találkoznak vele. Ráadásul akkor tud valódi, nekik szóló élményt adni a tréner egy csapatépítő alkalmával, ha ismeri a csapatot és tudja, mi való nekik, mire van szükségük.

Ha a csapatépítő tréning, ha egy folyamat részeként épül be a naptárukba, akkor a megbízó nem akar majd minden problémát abban az egy-két napban megoldani. Kaptam már felkérést olyan csapatépítő délutánra, ahol a jó hangulatot prezentációtechnikai továbbképzésbe szerették volna ágyazni. (Ez a megbízás több ponton egymásnak ellentmondó célokat tartalmazott.) És olyan rendezvényen is voltam csapatépítőt tartani, ahol a résztvevők a trénerek érkezésekor, már reggel 8:30-kor - egy görbe estét követően -, egy zsúfolt, széksoros teremben hallgatták a féléves beszámolót „gyorsan, még a tréning előtti” programpontként. 
Nyilván jobb hatása van annak, ha a csapatépítőn valóban el tudja engedni magát az ember és nem kell sem prezentálnia, sem prezentációt hallgatnia és visszajelzést adnia. A célok megfogalmazása minden rendezvény előtt elengedhetetlen.

A csapatépítők típusai

Ma már rengeteg típusú csapatépítő elérhető – indoor és outdoor verziók a sárkányhajózástól a kincskeresésig, a legora épülő gyakorlatsortól az egymást emelgetős, fizikai bizalom-gyakorlatokon keresztül, a nyomozós-beöltözős, zenélős vagy társasozós lehetőségekig. Én szeretek olyan tréningeket tartani, amelyek egy témára vannak felfűzve és a keretsztorival kapcsolatos gyakorlatok követik egymást. 

Akkor lesz egy csapatépítő valóban sikeres, ha nem csak meglepi a résztvevőket, hanem rájuk szabva, valóban a csapatuknak szóló programmal szolgál. Fontos az élmény maga, hiszen a csapatépítőn alapvetően jól akarják érezni magukat az emberek, de az sem árt, ha közben tanulnak valamit és közelebb kerülnek a munkatársaikhoz. Szakemberként számomra akkor nevezhető tréningnek valami, ha az élményt feldolgozás és beszélgetés követi.

Egy csapatépítő lehetséges menete

Miután a tréner megteremtette a hangulatot és a bizalmat a csoportban saját maga irányába, egyre nagyobb kihívásokat ad a csapatnak, egyre több együttműködési készséget szükségeltető gyakorlatot hoz be. A csapatépítő tréning fontos mozzanata az, hogy miután végrehajtottak egy gyakorlatot, vagy lejátszottak egy játékot, beszélgessenek arról, hogyan voltak jelen benne, milyen hozadéka volt azon túl, hogy valamit sikeresnek életek meg, vagy sem. Adhatnak egymásnak visszajelzéseket és közösen akár meg tudnak fogalmazni tanulási pontot, vagyis olyan tanulságot, amit érdemes beépíteni a mindennapi életükbe, munkájukba, közös projektjeikbe – vagy akár a tréning soron következő feladatába. Ha a tréner ezt jól csinálja, egy könnyed, de őszinte beszélgetés keretében új perspektívát kaphat a csapat a működéséről. 

Mire jó a csapatépítő és mire nem?

A csapatépítőt arra érdemes felépíteni, amilyen célokat a megbízó megfogalmaz. Ha szeretne több aktivitást a csapatába, akkor azt, ha egymás jobb meghallgatását, akkor azt tartjuk szem előtt. 

A legjellemzőbb célok: egymás jobb megismerése, új perspektívákat kapni a közös működés tekintetében, sebezhetőbbnek mutatkozni egymás előtt, lendületet kapni az év további részéhez, megbizonyosodni arról, hogy egy remek csapattal dolgozunk, jobban rálátni a csapat erőforrásaira, segíteni a résztvevőknek, hogy megtalálják a helyüket a csapatban, annak részeként.

Azonban a csapatépítő nem készségfejlesztés, nem valamilyen működésnek a begyakorlására szolgál. Így például prezentációtechnikát nem tudunk alatta fejleszteni, mert a felszabadultság, a sebezhetőség megmutatása, a lendület nem egyezik vele, mint cél. Ráadásul ugye a készségek egyéni jellemzők – a csapatépítés pedig egy közösségről, egy teamről, egy szervezetről szól. 

Nem alkalmas továbbá nagyobb konfliktusok feloldására – amire sajnos van néha példa, hogy egy laza, kellemes csapatépítő programmal szeretnék elfedni a nehéz érzéseket és a feszültséget. De remekül fel lehet használni a csapatépítőn összegyűlt élményeket a további fejlesztési folyamat részeként.

Gyakoriság

Fel szokott merülni a kérdés, hogy milyen gyakran érdemes csapatépítőt szervezni. Nyilván ez függ a csapat igényeitől, a többi fejlesztési folyamattól, illetve a szervezet költségvetésétől is, de ha általános javaslatot kérnek tőlem, akkor a félévi rendszerességű programot mondom. Évente minimum egyet-kettőt a saját, szoros csapattal együtt, és egyet a tágabb körrel/teljes szervezettel –a szervezet méretétől függően.