Regéc a Zempléni-hegység nyugati lábánál elterülő település, melynek legismertebb látnivalója Regéc Vára, de a településre látogatókat a központban egy korszerű épületkomplexum is várja, ahol helyet kapott több kiállítás is, köztük II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkorát megmutató állandó tárlat, „Gyermek a várfalak között” címmel. A kiállításon keresztül betekinthetünk a középkori várbéli gyermeknevelési szokásokba. A létesítményben található egy vetítőterem, ami a vár különböző történelmi korszakait bemutató animációs filmanyag megtekintését teszi lehetővé. Mint ahogy a vár leletanyagából készített tárlat, úgy interaktív multimédia, kilátótorony szintén várja a látogatókat a létesítményben. A Látogatóközpontban kávézó, ajándékbolt és egy mini vegyesbolt is helyet kapott.

Regéc Vára csodálatos kilátással és interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. Északi bástyáját a 2000-es évek elején helyreállították, 2016-ra pedig teljes egészében visszaépítették az öregtornyot, melynek 4 szintjén kőtárat és interaktív, multimédiás eszközökkel felszerelt kiállítóteret létesítettek. A többszintes torony tetejéről lenyűgöző körpanoráma tárul a látogatók szeme elé. 2021 nyarára a vár, romos keleti reneszánsz palotaszárnya egészen a pincétől a tetőzetig újjáépült, és falai között megnyílt a „Főúri pompa a várfalak között" című kiállítás, melyet tárlatvezetővel lehet megtekinteni nyitvatartási időben, félóránként. Az első csoport 10:00-kor, míg az utolsó zárás előtt félórával indul a Reneszánsz Palota déli, emeleti bejáratától és nincs szükség külön belépőjegy váltására. A vár tartalmas megtekintése több mint 1 órát vesz igénybe, így ennek figyelembe vételével érdemes a belépőjegyet megváltani. A vár bejáratánál büfé, kávézó és ajándékbolt is működik.

A Regéci Vár története 

A Regéci Várat az Aba nemzetség tagjai építették 1300 körül. A vár Szapolyai, a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család tulajdonában is volt, majd I. Rákóczi György, Erdélyi fejedelem ostromait követően 1644-ben sikerült megszereznie. Innentől a Rákócziak egyik legfontosabb rezidenciájaként működött. II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveinek egy részét. A vár nagy szerepet játszott a Thököly-felkelésben, melynek idején Felső-Magyarország hadellátó központjaként rendezték be. Az erődítmény a kurucok fontos bázisa volt. 1685-ben Regéc kuruc őrsége kinyitotta kapuit azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. A császáriak azonban mégis bevonultak, és lerombolták a várat. A falból fennmaradó kövek nagy részét a helyiek elhordták és felhasználták. Az épen maradt berendezési tárgyakat a sárospataki Rákóczi Múzeumban lehet megtekinteni.  Regéc 1999-ben kezdett bele a műemlék régészeti feltárásába. A kutatómunka azóta is folyik a vár több területén és ennek köszönhetően egyre nagyobb fejlesztések tudnak megvalósulni a történelemben többször is jelentős szerepet játszó várban.

Megközelítés 

A vár megközelítése Regécről két útvonalon lehetséges, melyet információs táblák jeleznek.

Gyalogosan: a község alsó részén, kék és piros jelzésű útvonalon, aminek hossza 2400 méter

Gépkocsival: Regéc Háromhuta irányába eső végén, melynek hossza 2500 méter. (A település után jobbra fordulva aszfaltos, majd kövezett úton haladva közelíthetik meg a várat. Útközben több parkolási lehetőség is biztosított a Látogatók számára. Az első parkolóhely rögtön az aszfaltos út elején található, míg a következő az erdő bejáratánál helyezkedik el. (Busszal érkezőknek itt kell leparkolniuk). Innen kb. 1300m még a vár bejárata, folyamatosan emelkedő erdei úton. A következő parkolási lehetőség a sorompó előtt található, ahonnan még kb. 700 m-t kell sétálni a bejáratig. A várhoz vezető útszakasz felújításának eredményeként egészen a Felső várparkolóig (korlátozott számú parkolóhely!) megközelíthető gépjárművel a bejárat, mégis szívesen ajánljuk a látogatóknak a csodás természeti környezetben, friss levegőn az erdei sétát.

Regéc Várához vezető úton kialakítottak néhány állomást, "Rákóczi Virágai mondaTúra"címmel, ahol kuruc mondákat olvashatnak, néhol pedig QR kódok okostelefonos beolvasását követően egy-egy dalt, egyéb hangfelvételt hallgathatnak meg, hogy még tartalmasabb, még emlékezetesebb legyen a séta. Az elbeszélések központi alakja II. Rákóczi Ferenc, aki gyermekkorra egy részét Regéc Várában töltötte.